Attól függetlenül, hogy visel-e karórát vagy sem, hogy szereti-e vagy eddig még nem érzett rá az ízére, valószínű, hogy ezt a 14, helyenként szinte hihetetlen tényt nem tudta róluk. Készüljön fel a meglepő megállapításokra, melyekről a karórákkal kapcsolatban tán még sosem hallott. Hát akkor kezdjük! 

1. A modern mechanikus karórák nem létezhetnétek a hajtó rugó feltalálása nélkül

A modern mechanikus karórák nem létezhetnének a hajtó rugó feltalálása nélkül. Henlein Peter nélkül, aki 1511-ben találta fel a hajtó rugót, nem lenne ma itt egyetlen mechanikus Rolex és Tissot sem. A német órásmester a 16. század elején kezdett kísérletezni a feltekert rugó erejével meghajtott karórákkal. Az első modern, viselhető karóra, melynek tojásformája volt, akkor kelt életre, amikor sikerült neki drámaian lekicsinyíteni a rugó méretét. Ettől fogva a hajtó rugó az egyik legfontosabb alkatrésze minden mechanikus órának.

2. A karóra, mint divatkiegészítő, már 400 éve velünk van

Divattrendek jönnek és mennek. Ez az órákat is érinti. A zsebórák, mint a férfi viselet része – helyük a mellényzsebben volt – az 1600-as évek körül jelentek meg először. Propagátoruk nem volt más, mint II. Károly, az angol király. Napjainkra a zsebórák majdnem eltűntek, de szinte minden befolyásos férfi luxus órát visel – azonban már a csuklóján.

3. A legelső riasztó funkcióval ellátott karóra a 20. század elején jött létre

Erről a svájci Eterna manufaktúra gondoskodott, mely a történelem első riasztó (ébresztő) funkcióval ellátott karóráját 1908-ban fejlesztette ki. Forgalomba viszont csak hat évvel később kerültek. 

4. A férfi karórák népszerűségéről az első világháború gondoskodott

Louis Cartier, a tekintélyes ékszer- és óramárka alapítója, sok próbarepülésen kísérte el barátját, Albert Santos-Dumont pilótát (a képen), akinek igazolni kellett a repülők bevetésének alkalmasságát az első világháború harcaiba. Azután, hogy látta, ahogy Santos-Dumont kacifántosan igyekszik a zsebóra segítségével mérni az időt és közben tartani a repülőgép irányítószerkezetét, megtervezte az első „pilótaórát“ – karórát, melyet a csuklón egy apró csattal felszerelt bőrszíj rögzített.

5. … a második világháború véglegesen kiiktatta a zsebórákat

A zsebórák az 1800-as és 1930-as évek közt élték virágkorukat. Hanyatlásukhoz nagymértékben hozzájárult a második világháború. Ez hogy lehetséges? Egyszerűen. A katonáknak egyszerű okból megtiltották, hogy más órát viseljenek, mint karórát – mindkét kezüknek a fegyveren kellett lennie. Ezt a csapást a zsebórák sosem heverték ki. 

6. Az automata karórát a csukló mozgása és viselője karja húzza fel

A kézzel felhúzható modelleknek állandó a dominanciája a legluxusabb óraszegmensben, viszont az igazi technikai csodát az automaták testesítik meg. Szerkezetük felhúzása az excentrikusan elosztott súllyal rendelkező rotor irányításán van, melyet a csukló mozdulata hoz mozgásba. Ezen órákon nem kell minden reggel csavarni a koronát, hogy elegendő energiát biztosítson számukra. Elég viselni őket és a többivel nem kell törődnie.

7. Órák a Holdon és a földgömb legmélyebb helyein. Omega Speedmaster Moonwatch lunáris óra

Amikor szóba jön az óceánok alatti világ felfedezése, egy név sem szól nagyobbat, mint Jacques Cousteau. Ez a francia óceánográfus, tudós és kalandor az, aki az 1956-ban bemutatott Csend világa című dokumentumfilmmel biztosította a Rolex Submariner modellek örök hírnevét. Gyakorlatilag, a mai búvárórák mindegyike legalább egy pici dizájninspirációt hordoz magában, melyet a híres Submarinerekből nyert.

Hasonló a szituáció az Omega karórákkal is, viszont az ő renomééjüket valami teljesen más emelte – a világűr. Az egyesült államoki országos repülési és űrhajózási hivatal, a NASA legendás repülései a Holdra sosem lehettek meg Omega modellek nélkül. Buzz Aldrin asztronauta a Holdon sétált vele és Neil Armstrong felszerelésében is ott volt, de amikor elhangzott az emlékezetes „Kis lépés ez egy embernek…“ mondása, akkor a Lunar Lander holdi leszállóegységben hagyta. 

8. Az óraiparban a Seiko márka indította el a forradalmat a Tokióban megrendezett olimpiai játékokon

Bár a japán Seiko óragyártó nem volt az első, aki kvarc (a kvarckő kristályának vibrálásával irányított és elemmel meghajtott) modelleket készített, de teljesen biztos, hogy hozzájárult az elterjedésükhöz. A kvarcórák, napjaink legelterjedtebb óratípusa, az 1964-ben Tokióban megrendezett XVIII. nyári olimpiai játékok közben kerültek a figyelem középpontjába és népszerűségük attól kezdve rapid mód növekedett.

9. A digitális karórát egy hollywoodi rendező találta ki

Stanley Kubrick rendezőnek nagy érdeme van a digitális órák létrejöttében. A 60. években megbízta az amerikai Hamilton márkát, hogy tervezzenek egy futurisztikusan kinéző karórát a filmjéhez a „2001: Űrodüsszeia“-hoz (1968). A kor technikai lehetőségei viszont nem tették lehetővé annak működő változatának elkészítését. Erre csak négy év múlva került sor. Az első Hamilton márkájú digitális karóra 2100 amerikai dollárba került. 

10. George Daniels 1980-ban fedezte fel annak a módját, hogyan lehet meghosszabbítani a mechanikus karórák alkatrészeinek élettartamát

Annak ellenére, hogy George Daniels órásmester neve az órás közösségen kívül nem igazán közismert, ez az úr felelős a léptetős szerkezet forradalmi kialakításáért. A koaxiális gátlóműve az egyik legjelentősebb lépést jelenti az órás szerkezetek történelmében a 18. században feltalált emeltyűs gátlómű óta. Ezen találmány, melyet a későbbiekben az Omega márka tulajdonított magáévá, eliminálja a komponensek felesleges mozgását és jelentősen növeli az órák pontosságát és megbízhatóságát. 

11. A világ legbonyolultabb órája a Vacheron Constantin manufaktúrától 57 komplikációval rendelkezik

A világon nem létezik bonyolultabb óra. A kétoldalú hordozható óra, mely teljes elnevezése Vacheron Constantin Grand Oeuvre Reference 57260, hihetetlen és egyben rekordmennyiségű 57 komplikációval rendelkezik. 2015. szeptember 17. került bemutatásra, súlya 960 gramm, vastagsága több, mint öt centiméter és fejlesztése nyolc évig tartott. Ezen óra szerkezete 2800 alkatrészből áll, irányítása a korona segítségével, nyolc nyomógomb, tolózár- és választó-, melyek a fehér aranyból készített tokba vannak beágyazva, gombokon keresztül történik.   

12. Hoptroff No. 16: nyilván a legpontosabb kereskedelmi forgalomban kapható óra a világon

Még akkor is, ha már régebben léteznek rádióvezérelt órák, melyek távolról szinkronizálják magukat az atomóra adóállomásaival, csak 2014-ben lett a nyilvánosság előtt bemutatva az első valóban viselhető atomóra, a Hoptroff No. 16, mely a pontos idő önellátó forrását használja fel – a lézerrel gerjesztett cézium atomokat. Ez a londoni órásmester, Richard Hoptroff lelkén szárad, aki az ezer év alatt 1,5 szekundum toleranciában mozgó pontosságon kívül mobiltelefonnal való bluetooth szinkronizációval és USB porton keresztül feltölthető lítium-iónos akkumulátorral is felszerelte.

13. Szinte mindent kibír. A legellenállóbb órát a japán Casio gyártja

A Casio márkát sok ember csak a világ legellenállóbb órájának köszönhetően ismeri. Tény, hogy a G-Shock szériát csak szuperlatívuszokban lehet emlegetni. A „G-s“ modellek úgy készülnek, hogy szinte tönkretehetetlenek legyenek. Kibírják a kemény eséseket, erős vibrációkat, nem károsítják a mágneses terek és ellenállnak a sárnak, kosznak és más veszélyeknek is. Természetes számukra a kompromisszummentes ellenállóságuk a vízzel szemben, mégpedig egészen a búvár szintig, 200M-ig. 

14. A legjobban eladható órák azok, melyek mutatói szmájli alakot formálnak