Az óra kerülete nem csak dísz. Mindezekkel szolgálhat

Még ha sokan nem is sejtik, ez puszta tény. A kerület nem csak a dizájn egy része, amelynek feladata érdekessé tenni az óra külsejét, de fontos, sőt, sok esetben pótolhatatlan funkcionális elem is. Tudja, mi mindenre szolgálhat önnek?

A kerület az óra egyik legegyszerűbb, de ugyanakkor legötletesebb része, amely önmagában képes asszisztálni egy egész sorozat mindennapi műveletnél. A kerületek további feladatokat tudnak az óra más funkcióival kombinálva ellátni. Segít a repülős számításoknál, a navigációnál, a földgömb ellenkező féltekén található város idejének megállapításánál és hasznosságát a búvárkodásnál is igazolta. Amennyiben többet szeretne tudni a különböző típusú kerületekről és felhasználásukról, szánjon pár percet a következő sorokra.

MÁS IDŐZÓNA IDEJÉNEK MEGJELENÍTÉSE

A kerületek egy távoli hely idejének megállapításánál általában a GMT funkcióval (komplikációval) ellátott modellekben teljesítenek kiegészítő szerepet. Ezen a kerülettípuson ki van jelölve a 24-órás skála és az egyik időzónából a másikba való átmenet megkönnyítése érdekében mindkét oldalra mozgatható. Amennyiben a készítőket nem keríti hatalmába az alkotói és experimentáló kényszer, akkor az időt az így felszerelt órákon egy másik, színben és méretben megkülönböztetett óramutató mutatja, amely nyílformájú csúccsal végződik.

Az utazók és az időzónákat gyakran váltogató személyek biztosan értékelni fogják a tényt, hogy a GMT funkció beállítása miatt nem kell megállítani a másodpercmutatót és előnyt jelent az áttekinthetőség is, mivel a fő óramutató mindig ugyanazt az időt (az otthonit) mutatja.

A TACHIMÉTER A GYORSASÁG MÉRÉSÉBEN SEGÍT

Rendelkezik az ön órája kronográffal? Ha igen, akkor lehetséges, hogy a kerületén ki van jelölve egy számskála, amely jelentősége az első ránézésre nem teljesen egyértelmű. A tachiméter, ahogy ezt a kiegészítő funkciót nevezzük, valójában egy számológép, amely leegyszerűsíti a gyorsaság kiszámítását a megtett távolság alapján. Feltéve, hogy tudja, milyen hosszú távot tett meg (ideálisan 1 km) és a kiinduló pontban elindította a kronográfot, akkor a mérés megállítása után a másodpercmutató megmutatja az ön km/órában kifejezett sebességét.

A BÚVÁR A KERÜLETNEK KÖSZÖNHETŐEN NEM FELEJT EL A FELSZÍNRE JÖNNI

A búvárkerületek összetéveszthetetlenek. A tizenkettedik órán az esetek többségében egy háromszögű jel található, nem hiányozhat róluk a kiemelt tizenöt perces szakasz sem és kizárólag az óramutatók járásával ellentétes irányba lehet őket forgatni*. A kerület merülés előtt fontos a búvár számára, amikor is be tudja rajta állítani, milyen sokáig kellene tartania a merülésnek, és persze a felmerülésnél is, amikor a kerület a percmutatóval együttműködve leméri a dekompresszióra szükséges időt.

Azt kérdezi, miért kéne pepecselnie a kerület átkattintgatásával (a kattogás a lépésmechanizmus kísérő tünete), amikor erre, csak sokkal elegánsabb módon, a kronográf is képes? Az ok egyszerű. Az órák túlnyomó többsége szerkezetileg nem alkalmas arra, hogy víz alatt is használhatók legyenek a gombjai és a kronográf elindítása nagy valószínűséggel a víz bejutását eredményezné a tokba.

* Az óramutatók járásával ellentétes irányba való forgatás egy hatékony biztonsági intézkedés, amelynek feladata meggátolni a kerület véletlenszerű elfordulását. A merülés idejének nem kívánt meghosszabbítása, amikor korlátozott mennyiségű oxigén van a palackban, végzetes következményekkel járhat.

ÜZEMANYAG FOGYASZTÁS KISZÁMÍTÁSA? SEMMI GOND

Az órakerületek tulajdonságai közé nem csak a könnyű összeadás és a kis szorzó tábla tartozik. Némelyik pilóta modellek a belső kerületet a sokak által soha meg nem értett logaritmikus vonalzóvá tették (emlékszik még azokra a csúszó középpel és temérdek apró számmal ellátott fehér műanyag darabokra?), amelyek a megfelelő belépő adatok megadása mellett olyan dolgokat számolnak ki, amelyekre egyébként számológépre lenne szüksége. A pilóták számíthatnak rájuk, ha tanácstalanok az átrepült távolság, a sebesség vagy az üzemanyag fogyasztás megállapításában. Mi azt mondjuk, hogy a logaritmikus kerület megszelídítéséhez gyakorlatra és erős idegzetre van szükség. De ha egyszer megérti, hogyan működik, akkor egy felbecsülhetetlen segítőre talál benne, amely mindig kéznél van.

Az órákon találkozhat navigációs kerülettel is, amelynek részét képezik az iránytű kardinális pontjai és még a hasznosak közé vehetjük a világidő városaival jelölt kerületeket is. A belső kerületek többi, kevésbé gyakori funkciói közé tartozik a pulzusmérő és a távolságmérő.

Az első a tachiméteréhez hasonló lista formájában került kialakításra és együttműködve a kronográf másodpercmutatójával leméri a szívdobbanások percenkénti számát. Hasonló elven működik a távolságmérő is. Ha az egyik esemény pillanatában, mondjuk a villámlásnál, elindítja a kronográfot és a mennydörgés hallatánál megállítja, akkor a kronográf központi mutatója megmutatja a számot, amely egyenlő az ön távolságával a vihar epicentrumától.